Isten hozott a fedélzeten!


Nagyon örülök, hogy idetaláltál. Szeretettel ajánlom ezt az oldalt:
olvass, írd meg a véleményedet, mazsolázz kedvedre az itt olvasható tartalmakból.

Ha személyes kérdésed van, akkor küldj egy e-mail-t:
címemet az oldalsávban megtalálod.

Hasznos időtöltést és Isten áldását Neked:

Eszti :)

________________________________________________________



2014. július 27., vasárnap

Milyen a derék asszony? (2. rész)



Hosszabb szünet után mostanában újra a derék asszonyról gondolko- zunk. Ez a harmadik része annak a sorozatnak, ami ebből a gondolko- zásból kerekedett. Kérlek, hogy az első és a második részt olvasd el előbb, ha még nem tetted volna, mert vissza fogok rájuk utalni.

Most pedig folytassuk a derék asszony jellemének megismerését. Milyen is volt ő az Ige fényében?



Kezeit veti
a fonókerékre,
és kezeivel fogja
az orsót.
(Péld. 31:19)


10. Szövés-fonással is foglalkozik. Ez visszacsatol a részünk elejéhez, ahol arról ír az Ige, hogy ez az asszony alapanyagokat vesz és kézzel készített dolgokat alkot belőlük. Most látjuk, hogy hogyan készíti el azokat.


Markát megnyitja
a szegénynek,
és kezeit nyújtja
a szűkölködőnek.
(Péld. 31:20)


11. Irgalmas: annak ellenére, hogy ő maga a legnagyobb jólétben él, észreveszi azokat, akik nélkülöznek és az erejéhez mérten segít is nekik a nyomorúságukban. Nem feltétlenül kicsi segítségre kell gondolni, hiszen ez az asszony sok mindennel rendelkezett.


Nem félti
az ő házanépét a hótól;
mert egész házanépe
karmazsinba öltözött.
(Péld. 31:21)


12. Gondoskodik arról, hogy megfelelő ruhát rendeljen egész háza népének. Még ha hó fog is esni, az sem fogja megbénítani az uralkodócsalád életét.


Szőnyegeket csinál
magának;
patyolat és bíbor
az ő öltözete.
(Péld. 31:22)


13. Most megtudjuk, hogy szőnyeg készül azokból az alapanyagokból, amiket vett, és amit szövés-fonással maga készített el. Ez az igevers azt is kiemeli, hogy drága kelmékből készült szép ruhákban jár, vagyis ad magára: egy király feleségéhez méltóan öltözködik.

Ismerik az ő férjét
a kapukban,
mikor ül
a tartománynak véneivel.
(Péld. 31:23)

14. A férje ismert volt a kapuban, ez nyilvánvaló is, hiszen ő volt a király. De itt úgy hiszem, ez azt jelenti, hogy rendszeresen megfordult a kapukban, azért volt ismert.

Azt is megtudjuk, hogy a vénekkel ül, vagyis bölcs tanácsot szerez. Más igékből látható, hogy nagy problémák vannak akkor, amikor egy uralkodó a kortársait választja tanácsosaiul, megvetve az ősz haj értékes tapasztalatait.

Most fontos emlékeznünk arra, hogy ki írja kinek a derék asszonyról szóló igéket. Ez a tanítás egy leendő király édesanyjának a próféciája! Itt most az anya az uralkodásban is tanácsolja a fiát, nem csupán a feleségválasztásban. Ezt úgy teszi, hogy leendő felesége férjét jellemzi.

Gyolcsot sző,
és eladja;
és övet, melyet ád
a kereskedőnek.
(Péld. 31:24)

15. Újabb dolgokat sorol fel a Szentírás, amelyeket ez az asszony készít. Nem csak szőnyegeket tehát, hanem gyolcsot és övet is. Talán azért van különválasztva a kétfajta áru, mert a szőnyegeket saját magának csinálja, mintegy hobbiból, a gyolcsot és az övet viszont eladásra kínálja. A gyolcs és az öv esetében vagy utánajár, tárgyal, alkudozik, beszállít vagy egy kereskedőnek delegálja ki a munkát. Üzletasszony is tehát, és ez nemcsak a talpraesettségét mutatja, hanem azt a készségét is, hogy az uralkodói vagyont ne elherdálja, hanem megtartsa, sőt gyarapítsa.


Erő és ékesség
az ő ruhája;
és nevet
a következő napnak.
(Péld. 31:25)


16. Erő és ékesség jellemzi, ez takarja be őt, mint egy szép ruha. Erős a teste, hiszen fizikai munkát is végez, de erős a lelke is, hiszen nevet a következő napnak. Van oka a vidámságra, mert félelem és aggódás nélkül él!

Ez az igevers a fiatal királyné reménységéről beszél, mert az ilyen, félelem nélküli bizakodás szorosan az istenfélelemmel együtt járó jellemvonás.

Nem azért erős, mert egy király felesége. Nem azért ékes, mert hiúságában mindenféle drága kiegészítőket aggatott magára. Isten ez asszony erejének és ékességének forrása: Ő öltözteti erőnek és ékességnek ruhájába őt.

Emlékezzünk újra, kitől származik és kinek szól ezt az a tanítás. Egy anya mondja a fiának, aki a leendő király. Itt most megint egy fontos útmutatást ad: a feleség az Úrban bízó asszony legyen.


Az ő száját
bölcsen nyitja meg,
és kedves tanítás
van nyelvén.
(Péld. 31:26)


17. Bölcsen szól és tanít másokat. A tanítása kedves tanítás, amely felülről származik: Istentől és Isten dolgairól beszél, tehát istenfélő asszonyról van szó. Ez onnan tudható, hogy a példabeszédek könyve a bölcsességet mindig Isten ismeretével azonosítja.

A bölcs beszéd és a kedves tanítás jelentősége akkor világlik ki igazán, ha eszünkbe jutnak azok a bibliai történetek, amikben éppen ezek hiánya okozott súlyos helyzeteket. Az Igében sok példát találunk arra, hogy befolyásos asszonyok rossz tanáccsal látták el a férjüket, aki rájuk hallgatva romlást hozott saját magára és másokra is. Pl. Jézabel és Ataljá királyné, Heródiás, de egy-egy döntésük miatt ide sorolhatjuk Sárát és Ráhelt is.


Vigyáz
a házanépe dolgára,
és a restségnek étkét
nem eszi.
(Péld. 31:27)


18. Tudja, mi történik körülötte. Nem tétlen, hanem éber: felelős jelenléttel vigyázva, irányítva, elrendezve a dolgokat a szolgálók körül és az egész házban.


Felkelnek az ő fiai,
és boldognak mondják;
az ő férje,
és dicséri őt:
Sok leány munkálkodott
serénységgel;
de te meghaladod mindazokat!
(Péld. 31:28-29)


19. A gyerekei és a férje látják rajta és tudják róla, hogy mennyire betelt és elégedett, ezért boldognak mondják. A férje pedig nagyon szép méltányolással dicséri őt: mások is serények, de te még náluk is jobban végzed a dolgaidat!

Csalárd a kedvesség,
és hiábavaló a szépség;
amely asszony
féli az Urat,
az szerez
dicséretet magának!
(Péld. 31:30)

20. Itt úgy hiszem, egy kiszólást, direkt tanítást olvashatunk, amely egyben a teljes résznek az összegzése is. Most az édesanya egyenesen megmondja: nem a kedvesség és a szépség az érték, ne ez után járjon a király, hanem keressen olyan feleséget, aki igazán és valóságosan féli az Urat. Ő az, aki dicséretet szerez magának, ő az, aki megfelelő társa lesz a királynak.

Adjatok ennek az ő keze
munkájának gyümölcséből,
és dicsérjék őt a kapukban
az ő cselekedetei!
(Péld. 31:31)

21. Végül egy nagyon szép lezárást látunk, amelyben ez az asszony megkapja a méltó jutalmát. Amit a kezével szerzett a családnak, abból kapjon ő is: amit ültetett és amit készített, azt hadd élvezze örömmel. Máshogyan fogalmazva: a cselekedetei gyümölcsével hadd lakjon jól.

És a kapukban hadd beszéljenek nyilvánosan a cselekedeteiről.

Itt nincsen szó nyilvános szembedicsérésről, hanem arról a jutalomról, amelyet az jelent, hogy híressé válik a cselekedetei által, és róla, mint példáról beszélnek a kapukban. Ha a vezetők helyeslik a királyasszony tetteit, az jó hatással van az uralkodó család általános megítélésére is. Utóbb az egész országnak a javára válik, ha a köznép nem gyalázza a királynét, nem a viselt dolgairól pletykálkodik, hanem arról, milyen nagyszerű dolgokat tesz. A derék asszony az életvitelével és a cselekedeteivel az uralkodó család hírét öregbíti és ez egy csodálatos jutalom annak a királyasszonynak, akinek a szíve a férjéért és a királyságért ég.

Kicsit eszembe jutott erről a mennyei jutalom. Nekünk is van Férjünk és Királyunk, és a mi szívünk is egész életünkben a királyságért ég (ugye?). Majd, ha elvégeztük futásunkat és jól futottunk, akkor mi is kapunk jutalmat és dicséretet attól, Aki minket előbb szeretett és Aki letette az életét értünk. Ez majd kibeszélhetetlen örömöt fog nekünk okozni.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése